Jákli Imre:
Magyarországon a vasútvonalak mentén 100 méterenként egy szelvénykövet láthatunk a pálya jobb és bal oldalán felváltva. Ez lényegében egyfajta kilométerkõként mutatja 100 méter pontossággal a vonal kiindulópontjától mért távolságot. A kövek távolsága meglehetõsen pontos, így ha valaki veszi a fáradtságot és megméri a vonatban ülve, hogy két szelvénykõ mekkora idõ múlva követi egymást, akkor az eltelt idõ és a távolság (200m, mert csak a pálya egyik oldalát figyelhetjük a vonatból) alapján a hozzávetõleges sebesség könnyen kiszámítható.
A Gigant Clubban a kezdetektõl fogva sokféle módon végeztük a vonat sebességének meghatározását. A legelsõ idõkben egyszerû karórát alkalmaztunk, de ezzel csak hozzávetõlegesen határozható meg a sebesség. Az 1 km út megtételéhez szükséges idõ 30, 36, 40, 45, és 60 másodperc, ha a vonat 120, 100, 90, 80 vagy 60 km/h sebességgel halad. Ezek voltak a mi "mágikus" számaink.
Ez a módszert annyiban módosítottuk, hogy egy programozható számológépre írtam egy programot (Canon F-73P), amivel a számolás felgyorsult és már stopperrel 200m-es "mintavételezésnél" is lehetett sebességet számolni. A hátránya ennek a módszernek az volt, hogy a mérés 2 embert igényelt: egy valaki mérte az idõt, míg a másik vitte be a gépbe az adatokat.
1996-ban vettem egy SHARP PC-E220 számítógépet. Ez aztán az ideális mérõeszköz. Kifejlesztettem rá egy speciális mérõ és adatgyûjtõ programost. A program eltárolja a szelvénykövek távolságát és az eltelt idõt, csak figyelni kell a pályát és az ENTER-t kell nyomogatni. Emellett bizonyos eseményekhez egy idõzítési jelet lehet tenni (pl. gyorsulás, fékezés, sebességtartás), valamint a pálya mentén látható gépekrõl és eseményekrõl rövid emlékeztetõt lehet beírni. A mérés végeztével az adatokat soros vonalon át lehet küldeni egy PC-re, ahol egy C-ben írt feldolgozó programmal olyan formátumra alakítható, amit egy táblázatkezelõ program megért.
Ahogy már más helyen említettem As we mentioned the first thing that we have noted was the remarkabable acceleration capability of the Gigant. That's why our first purpose was the detemination of the acceleration diagrams.
Ezek a diagramok közel azonos vonatterhelés (~360t) mellett lettek regisztrálva.
Az új mérõszámítógép lehetõvé tette, hogy akár teljes menetdiagramokat is el tudjunk készíteni. Egy ilyenre szeretnék most egy példát mutatni. Ez a görbe hasonlít ahhoz, amit a mozdony rögzít papírra, vagy a fedélzeti adatgyûjtõ számítógép memóriájába.
Ha van egy SHARP PC-E220-asod, akkor csak írj és szívesen elküldöm a programot, hogy Te is mérhessél.
Ha bármilyen kérdése, problémája vagy
javaslata van, forduljon a V63 Gigant Clubhoz.
